Az alaplap választás talán a számítógép építés legnehezebb része. Már ahhoz is kell némi gép építési tapasztalat, hogy minden alkatrésszel kompatibilis alaplapot válasszunk, de mire kell figyelni, ha nem csak egyszerűen működőképes, de időtálló, mégis ár-érték aránybajnok alaplapot akarunk?

Miért fontos az alaplap választás?

Ha a processzor a gépünk agya, akkor az alaplap a gépünk gerince. Minden alkatrésszel kapcsolatban van, ha jól választjuk meg az alaplapot sok évig hűséges társunk lehet legyen szó gaming-ről vagy akár munkáról.

Elsősorban meg kell határoznunk milyen processzorra van szükségünk a céljainkhoz, majd a CPU foglalatnak megfelelően tudunk nekikezdeni az alaplap választásnak.

Az alaplap választás szempontjai

Itt kezdődik csak a valódi móka, mert rengeteg jellemző alapján kell döntést hoznunk.

1. Alaplap méret
2. Processzor foglalat
3. Memória foglalatok száma és típusa
4. SSD, HDD foglalatok, csatlakozók száma és fajátja
5. PCIe szabványok és slotok
6. USB portok száma és generációja
7. Alaplap extrák
8. + VRM kialakítása és hűtése

1. Az alaplap mérete

Számos standard méret közül válogathatunk, a mozgásterünket elsősorban a számítógép ház méretszabványa határozza meg. A nagyobb szabvány méretű házakba az azonos és kisebb alaplap méreteket tudjuk beszerelni. Így egy ATX házba ATX, Mini-ATX, Micro-ATX pakolható, a Mini-ATX házba, a Mini, Mikro méret és így tovább.

Viszont a nagy teljesítményű alkatrészek nagyobb hőt is termelnek, tehát érdemes eleve egy jól szellőző, méretes számítógépházat választanunk, amiben bőven van hely, így az alaplapok közül is nyugodtan válogathatunk majd, az ATX, de legalább a Mini-ATX méretekből.

2. Processzor foglalat

Amikor alaplapot választunk kritikus pont a processzorfoglalat. Egy jól átgondolt döntéssel a jövőben megúszhatunk egy felesleges alaplapcserét. Ha ügyesen választunk a legközelebbi számítógép fejlesztésnél elég lesz egy újabb processzort beépíteni, mert a CPU foglalat ezt lehetővé teszi.

A gyártók az újabb generációs processzorok bevezetésével sokszor változtatnak a foglalatokon. Erre azért van szükség, hogy újabb technológiákat vezethessenek be. Az új foglalatok több lábat (pin) tartalmazhatnak, a fejlesztett kialakítással jobb energiahatékonyság vagy új funkciók támogatása válik lehetővé (pl.: PCIe 5.0 vagy DDR5).

2024-ben az AMD esetében például az AM5 foglalat lehet a bölcs választás, amibe még évekig érkeznek majd új processzorok. Az Intelnél kicsit nehezebb a kérdés, mert a gyártó előszeretettel vált 2-3 évente CPU foglalatot. Aranyszabály, hogy ha hasonló teljesíményű CPU-t tudunk venni a régebb és az újabb foglalattal, mindenképp az újat válasszuk, hogy pár év múlva féláron juthassunk akár a generáció leggyorsabb CPU-ihoz.

3. Memória foglalatok

A memória foglalatok száma meghatározza, hogy hány darab memória modul befogadására képes az alaplap. Érdemes olyat választani, amin legalább 4 db slot van, mivel így, ha most 2×8 GB RAM-mal szereljük gépünket, akkor később ezt egyszerűen meg lehet duplázni, még 2 8-as vagy akár 16-os modullal.

A slotok száma mellett néha a memória modulok generációjában is választhatunk. Jelenleg egyes alaplapok azonos processzorhoz elérhetők DDR4 és DDR5-ös verzióban is. Hosszútávon természetesen a DDR5 a jobb választás, bár ennek az ára ia magasabb.

4. SSD és HDD csatlakozók

Ma már nem kérdés, hogy az operációs rendszert SSD-re kell telepíteni. Az SSD-k sebessége rengeteg időt spórol meg nekünk a számítógép bekapcsolásnál és a programok indításánál. A kérdés persze nem ennyire egyszerű, mert a méretet és SSD típust is ki kell választanunk.

Irodai felhasználásra, böngészésre, film nézésre, ahol nincs sok adat, bőven elég egy 256 GB-os SSD. Ha viszont játékokat telepítünk, grafikai, videós, zenés gépben gondolkodunk, akár 1-2 TB-os SSD is indokolt lehet.

Az SSD-ből létezik SATA és M2 csatlakozós típus is. A SATA a HDD-kkel azonos kábellel köthető az alaplapra, az M2 foglalatos közvetlen az alaplapi csatlakozóba csúsztatható bele. Az M2-es sebességben jelentősen felülmúlja SATA testvérét, így ha csak van rá lehetőség az M2 verzió mellett döntsünk!

A mai alaplapokon általában 4-6db SATA csatlakozó van, és szinte minden alaplapra kerül már 1db M2 foglalat is. A drágább alaplapokon 2 vagy akár 3db M2 SSD csatlakozás is helyet kap, így a későbbi bővítéskor elég csak az új SSD-t pluszban beszerelni.

5. PCIe szabvány és PCIe slotok

A PCIe egy nagyon gyors adatkapcsolatot biztosító szabvány ami az alaplapi csatlakozókat és a processzort köti össze. De a PCI egyben az alaplapon található, kártyáknak kialakított bővítőhelyek neve is, amelyek lehetővé teszik például grafikus kártyák, hangkártyák, hálózati kártyák és egyéb eszközök csatlakozását és hátsó kivezetését.

A PCIe szabvány verzióját azért érdemes ellenőrizni, mert ez határozza majd meg, hogy az M2-es SSD milyen sebességgel tud működni. A PCIe 3.0-nál 3 500, míg a PCIe 4.0-nál akár 7 000 MB/s sebességre számíthatunk.

A PCIe slotoknál az x16 jelöli a videókártya fogadására alkalmas hosszú verziót, az x1 pedig a hangkártya, hálózati kártya méretéhez ad csatlakozási lehetőséget. Az x16-os slotoknál az erősebb és ezáltal sokkal nehezebb videókártyáknál nagy előny, ha fém erősítést kap a foglalat. Ez segít az évek során az akár 1kg-os GPU stabilan tartásában. Az alaplap választásban még az is szempont lehet, hogy sok alaplap eleve 2db x16-os VGA foglalattal rendelkezik, amivel akár egyszerre több videókártyát is használhatunk gépünkben.

6. USB portok

Alaplap választáskor nem árt végig gondolni mire és hogyan fogjuk használni új kedvencünket. A perifériák többsége már USB csatlakozóval rendelkezik, így könnyen eshetünk abba a hibába, hogy kifogyunk az üres helyekből. Egér, billentyűzet, nyomtató, külső hangkártya, fejhallgató, adathordozók és máris azon kapjuk magunkat, hogy a gép hátulját tapogatjuk remélve, hogy megbújik még egy csatlakozó a sötétben! 😉

Ilyenkor persze egy jól választott gépház a segítségünkre siethet az előlapi USB csatlakozásokkal. Persze itt sem mindegy, hogy milyen színű az USB csatlakozó, mert a színek egyben meghatározzák a másolási sebességet is.

7. Alaplap extrák

Crossfire és SLI

Ezek a technológiák lehetővé teszik, hogy több AMD és NVIDIA által fejlesztett GPU közösen dolgozzon egy grafikai feladat végrehajtásán.

RAID

Egy olyan technológia, amely több merevlemezt vagy SSD-t kombinál, hogy növelje a teljesítményt vagy adatbiztonságot. A RAID vezérlő az, amely a meghajtók együttműködését kezeli az alaplapban vagy egy dedikált kártyán keresztül.

VRM kialakítása és hűtése

A VRM  az alaplapon a processzor áramellátásáért felelős egység. Típusa, kialakítása és a hűtése akkor válik fontos kérdéssé, amikor egy komolyabb teljesítményű, játékra vagy munkára, renderelésre készítünk gépet. Ilyenkor 100-200W teljesítményt is felvesz a CPU, és ezt akár napi 16-24 órában biztosítania kell a VRM-nek, ami extrém terhelésnek számít, így alaplap választásnál egy jól kialakított VRM hűtés nagyban meghatározza az alaplap élettartamát. A VRM-ről hamarosan külön cikkben is írunk!

Bluetooth

A telefonok kapcsán már régóta ismerős fogalom ez mindenki számára. Vezeték nélküli kapcsolatot teremhetünk például fejhallgató, egér, billentyűzet, telefon vagy más egyéb eszközzel és az alaplapunkkal.

WiFi

A Wi-Fi lehetővé teszi, hogy az alaplap vezeték nélkül csatlakozzon egy hálózathoz vagy az internethez. A Wifi képes alaplapoknál általában egy hátsó antennakivezetést, és egy mágneses végű antennát kapunk, ami a gép ház tetejére helyezhető. Ez rendkívül hasznos, ha nincs lehetőség közvetlenül Ethernet kábellel csatlakozni a routerre.

+1 Segítünk az alaplap választásban

A fentiek alapján már elég időt rászánva egész jól sikerülhet az alaplap választás. Ha minden egyes kis jellemzőt és lehetőséget figyelembe akar venni, vagy speciális igénye van az alaplap választással kapcsolatban is keresse bizalommal a SzámítógépMentő szakemberét.